Lehet, hogy nem terv szerint alakult a gazdik elképzelése

Minden bizonnyal van némi igazság a sztereotípiában, hogy a kutyák és macskák nem szívlelik egymást, legalábbis eleinte. Jellemre is teljesen másik, hisz míg a macskák végtelenül függetlenek, a kutyák játékosak és társaság kedvelők. Egy kis szerencsével azonban bevezethetőek egymás életterébe ügyesen, és képesek viszonylagos harmóniában élni. Sokan mondják magukról: “én macskás vagyok”, “én kutyás”, mégis sokan idővel mindkét állatfajtát befogadják otthonukba, és jól teszik. Sok nevetés és szeretet forrásai lesznek a kis büdösök, az biztos.

Nézd csak meg az alábbi példákat!

 

 

A néma, fagyos rémület… 

Mielőtt és miután észrevette, hogy a gazdi a szobában áll…

Scooby-Doo-ra merevedett arc. Szeretem amikor hangosan tudok nevetni valamin. Te is?

“Szóval a nyáladzó idióta több figyelmet kap, mint én? Na, várjatok csak…”

Amúgy a kiscicák baromi ijesztőek, tudtátok?

Mint amikor gyerekkorodba harcoltál a tesóddal, anyukád rátok rivallt, hogy álljatok le. Na, és amikor elfordult…

Amikor felfogja, hogy az ágyát elvesztette mindörökre…

Kutya kölyök érkezett a családba. A macska szeme villantja: “ez egyben az utolsó napod itt kispajtás…”

És a kutya csak néz, mint egy cserepes növény… Isteni önuralom.

Csak a híreket akarta megnézni…

“Nézd csak kispajtás, hó!” Az igazi Troll Kutya.

A háború kezdete.

“Egy mozdulat és meghalsz…”

Dupla szégyen

A reakcióidő még nem az igazi.

Láttad a Ragyogás-t? Az ikrek megvannak belőle? Igazi horror…

Macska állt a házhoz. Időbe fog telni, de nem reménytelen…

Éppen kutyát szül?

“Nincs itt semmi látnivaló, haladj tovább!”

Cyborgnak érzi magát, ezért erőfölényben érzi magát. Világos.

“Nesze pajti, itt a vegyifegyer…”

Ajánlataim – a teljesség igénye nélkül – blogjaimról a témában:

Ha tetszett, oszd meg te is és nézz szét itt a lap legalján lévő képes ajánlataimban is!

Tovább a blogra »